Hol kezd�dik egy indiai utaz�s?

Amikor a g�p lesz�ll a Delhi rep�l�t�ren? A kaposv�ri �llom�son? Vagy m�g el�bb? Ez az utaz�s sokkal el�bb kezd�d�tt. Tal�n 30 �vvel ezel�tt, amikor �desany�m el�sz�r adta a kezembe a Ramajan�t, amikor megcsod�ltam a vitrinben a k�l�nleges finoms�g� r�zkancs�kat �s t�lakat, amikor el�sz�r l�ttam a Taj Mahal f�nyk�p�t.... Azt�n teltek az �vek, de India, mint minden sz�ps�g �s tud�s forr�sa mindig bennem �lt. Valahogy �gy, mint egy soha nem teljes�lhet� �lom. Sok mindent olvastam r�la: Baktay Ervin, Germanus Gyula, �tle�r�sok �s ismeretterjeszt� m�vek t�g�tott�k ismereteimet t�rt�nelemr�l, m�v�szetr�l, vall�sr�l. Volt n�h�ny k�zvetlen tal�lkoz�som is Indi�val. 18 �ves voltam, amikor t�ncegy�ttes vend�gszerepelt v�rosunkban, a koncert ut�n megkerestem a velem egyid�s t�ncosn�t, besz�lgett�nk, �s �vekig levelezt�nk. K�zel 20 �vvel k�s�bb indiai koncert �s ezzel egybek�t�tt konyham�v�szeti bemutat� volt egy m�vel�d�si h�zban. Az indiai nagyk�vets�g titk�ra megtisztelte a programot jelenl�t�vel, s kis megnyit�besz�det mondott. Az � tolm�csa voltam, egyben hostesse is, az este folyam�n sokat mes�lt az indiai kult�r�r�l, zen�r�l, m�v�szetr�l. A sokf�le �lm�ny csak gy�lt bennem, v�rva a megfelel� id�t. �s egyszer elj�tt a beteljes�l�s pillanata. Most a talpam alatt �rzem a Taj Mahal parkj�nak forr� k�veit, �s szekr�nyemben �rz�m any�m r�zkancs�i mellett a kis �veg Gangesz vizet. Hogy is indult ez az utaz�s?

Az internet �s az �lmok

N�h�ny �ve �gy alakult, hogy internetezhetek. Szeretek barangolni a weblapok k�z�tt, de hamarosan kider�lt, hogy legjobban a levelez�s vonz. Szereztem levelez�partnereket a vil�g minden t�j�r�l, Amerika �szaki �s d�li f�ltek�j�r�l, Ausztr�li�b�l �s Sv�jcb�l, Olaszorsz�gb�l �s Hollandi�b�l. T�bb indiai t�rsam is volt, �rdekelt az �let�k, �lveztem st�lusukat, irodalom �s m�v�szetek ir�nti szeretet�ket, �s megpr�b�ltam egy kicsit �tadni nekik a magyar kult�r�b�l. Az els� komoly �s k�zeli kapcsolatom egy Thaif�ld�n �l� hinduval, Kishore-ral alakult ki. Az � testv�re, mint oly sok kiv�l� sz�m�t�g�pes szakember az USA-ban dolgozott. A 2001. szeptember 11-i mer�nyletben vesztette �let�t. Kishore megosztotta velem b�nat�t.

Utaz�s a Gangeszhez

2001. szeptember 11-�n hagyott el benn�nket, �rtatlan lelkek ezreivel egy�tt... .� az �n egyetlen �cs�m. Az a v�szterhes nap nagyon megv�ltoztatta �let�nket. � hindu �s t�z �ltal halt meg. Senkit nem tal�ltak meg, m�g hamvakat sem k�rhettem... New York Citybe rep�ltem azon a h�ten, amikor leomlottak a Tornyok, �sszegy�jt�ttem valamit, amir�l �gy gondolom, a torony betonj�nak pora volt. A rend�rs�g nem engedett senkit a helysz�nre, nem mehettem be, hogy a testv�remet keressem. Most, sok h�nappal k�s�bb ideje volt a v�gs� tiszteletad�snak. El kellett b�cs�zni t�le, mint Hindut�l. A sz�leim, a feles�ge �s �n Bangkokb�l New Delhibe rep�lt�nk 2002. �prilis 12-�n. K�s� d�lut�n �rkezt�nk meg egy ashramba, ami egy templomegy�ttes a v�rosban. Itt sz�lltunk meg �jszak�ra, miut�n a templom papja �s lak�i �dv�z�ltek benn�nket. M�snap reggel a templom sof�rje elvitt minket 200 km-re a v�rost�l, Hardwerbe, a Gangesz foly� legfontosabb imahely�re. �t �ra utaz�s ut�n India vesz�lyes �tjain meg�rkezt�nk egy m�sik ashramba, ez�ttal Hardwerben. Pihent�nk egy kicsit, �s a pap azt tan�csolta, legjobb, ha m�snap reggel v�gezz�k el a b�cs�im�kat. Elment�nk megn�zni az aznap esti im�t a Gangeszn�l. Sok ezer ember im�dkozott ott, ahogy v�rhat� volt. M�snap reggel a pap ugyanahhoz az imahelyhez vezetett benn�nket, �s le�lt�nk a foly� mellett. Egy f�nyk�p az �cs�mr�l, n�mi hamu �s a pap elkezdte az im�t. B�r nagy r�sze szanszkritul volt, �gy �rezt�k, ez volt az a pillanat, amikor �cs�m megt�rt teste meg�rkezett a Gangesz szent h�s viz�hez. M�g elk�pzelni is sz�rny�, hogy kellett elmennie azon a napon, a forr� l�ngok k�z�tt.... Most meg�rkezett a v�zhez, a h�s v�zhez. Ez j�rt az eszemben, s mik�zben az ima folyt tov�bb, k�nnyek peregtek az arcomon. Az im�ds�g azzal v�gz�d�tt, hogy a hamvakat a foly�ba helyezt�k. K�r�lbel�l m�sf�l �r�s szertart�s volt. Most m�r megk�nnyebb�lhett�nk kiss�. Most �tment�nk egy m�sik k�zeli imahelyre. Csak �n �lhettem le, �s n�h�ny �r�n kereszt�l �jabb szertart�s folyt. A feles�ge a k�zelben maradhatott figyelve a cerem�ni�t. A sz�leim is vele voltak. Nagyon komplik�lt szertart�sok ezek. Feh�r ruh�t kellett viselnem. A pap szent szanszkrit verseket �nekelt. Az utols� szakaszban meggy�jtott egy kis csomag f�st�l�t, hogy bemutassa, hogy v�lik a test hamuv�. Amikor l�ttam a t�zet, �jra k�nnyek sz�ktek a szemembe, hiszen � �pp �gy t�vozott el t�l�nk. A legutols� l�p�sben be kellett l�pn�nk a foly�ba, egy kis f�med�nnyel mer�teni vizet �s vissza�nteni. Ezt kellett ism�teln�nk 365-sz�r. Mindezek ut�n egy �j, b�k�s �rz�s t�lt�tt el benn�nket. �rezt�k, hogy � most otthon�b�l mosolyog r�nk.

Ajeya �s Aseem

India �szak-keleti r�sz�ben, Sikkimben �lt egy m�sik kedves levelez�partner, akinek levelei nagy hat�ssal voltak r�m. Az �let szeretete �s tisztelete, nagy m�velts�ge, k�zvetlens�ge �s �rdekl�d�se a magyar t�rt�nelem �s irodalom ir�nt lefegyverzett. A dolog k�lcs�n�s lehetett, mert alig egy h�napi levelez�s ut�n megh�vott Indi�ba. El�sz�r nem akartam hinni a szememnek, �s �gy �reztem, a neh�zs�gek t�l nagyok. Ekkort�jt �lez�d�tt ki a kashmiri probl�ma, f�l� volt, hogy nem kapok v�zumot.... De a csal�dom biztatott, �s kicsit t�tov�zva, de meg�rtam a v�laszt: �r�mmel elfogadom a megh�v�st.... Kezd�dtek h�t az el�k�sz�letek: megh�v�lev�l, v�zum, rep�l�jegy. A j�lius nem �ppen turistaszezon, t�l meleg �s nedves, a h�res monszun ideje. El�ny: nem lesznek t�megek a nevezetes helyeken... India k�zep�n, Raipurban lakik egy m�sik szint�n naponta levelet �r� j�bar�t. Csak el�neveket tudok, a csal�dn�v nem szerepel az e-mailen. M�gis, amikor nevekr�l k�rdezem Aseem bar�tomat, mert a nyelvek mindig �rdekeltek, elemezni kezdi a csal�di nev�t, honnan sz�rmazik, hogyan alakult �t, �s nekem felt�nik: ezt a nevet l�ttam m�r valahol. Ajeya megh�v�level�t n�zem: ugyanaz a csal�dn�v. Gyors k�rd�s: ez egy gyakori n�v n�latok? Van rokonod Sikkimben? A v�lasz m�g aznap este megj�n: Ajeya az �cs�m..... Tudtam, hogy magyar vend�ge lesz, de nem is gondoltam, hogy veled van levelez�sben.... V�letlenek...? Kicsit sok a v�letlenekb�l..... Most m�r tudom, nem volt v�letlen, India nagylelk� volt hozz�m, megjutalmazva ennek a csal�dnak a bar�ts�g�val....

Indul�s

D�lut�n �rkezem Budapestre, ott kell aludnom, hogy a reggeli moszkvai g�pet el�rjem. Esti s�t�mon a Duna-parton eljutok az �j Nemzeti Sz�nh�z impoz�ns �p�let�hez. A parkban J�zsef Attila sorai: Csak az olvassa versemet, ki ismer engem �s szeret. S sz�v�ben n�ha elid�z a tigris �s a szel�d �z... J�zsef Attila k�tetet viszek aj�nd�kba, meg az Ember trag�di�j�t, a magyar irodalom legszebb gy�ngyszemeit.... M�snap rept�r, ellen�rz�sek �s besz�ll�s Moszkva fel�. A 3 �r�s �ton egy perzsa �rral besz�lgetek, mintha csak a keleti utaz�s m�r most kezd�dne. Azt�n Moszkv�ban 5 �ra v�rakoz�s. Itt m�r igazi kelet: sokf�le sz�nes ruha �s turb�nok, sapk�k a jellegtelen eur�pai �lt�ny�k kavarg�s�ban. Ilyen lehetett B�bel tornya: orosz, angol, n�met, mongol, jap�n, k�nai, hindi.... A v�rakoz�s k�zben mell�m teleped� hindu fi� az angolt csak t�ri, de pillanatok alatt kider�l, Barcelon�ban �l, �gy �tv�ltunk spanyolra. Azt�n az �jszak�ban elindulunk Delhi fel�. A 8 �ra gyorsan elsz�ll, hoznak �d�t�ket �s �telt a most m�r z�mmel indiai utasoknak. Egy 8 �v k�r�li kisl�ny incselkedik velem, majd oda is j�n bar�tkozni. Gyorsan le�rom neki J�zsef Attila Altat�j�nak angol verzi�j�t. A kisl�ny boldogan olvasgatja. �s meg�rkez�nk Delhibe, az Indira Gandhi Rept�rre. A n�v felid�zi ennek a csod�latos n�nek az eml�k�t... Indira Gandhi volt India els� n�i minisztereln�ke. Nem a legend�s Mahatma Gandhinak, hanem Javaharlal Nehrunak le�nya, f�rj�t hivt�k Gandhinak. De � volt, aki c�lkit�z�seiben tov�bb vitte a nagy p�ldak�p elk�pzel�seit. Kisl�nykorom nagy egy�nis�ge volt Indira Gandhi. Meg�rkeztem.... Vagy most kezd�dik az igazi utaz�s........?

�jszakai rept�r, kellemes meleg fogad. A csomagomat sok m�s utast�rssal egy�tt nem tal�lom, egyszer csak megker�l, �s elindulok kifel�. Mivel �n vagyok az utols�, aki elhagyja a repteret, m�r csak egy csoport v�r - kis vir�gos t�bl�val, amelyen a nevem van, �s sz�l�tva is a legjobb kiejt�ssel.... Kil�p�nk a delhi �jszak�ba �s most m�r tudom, mi�rt mondt�k, hogy a rept�r l�gkondicion�lt. Mellbe v�g az indiai forr�s�g - �jjel 4-kor. Kocsiba sz�llunk �s �tv�gunk az alv� nagyv�roson. Kb. 1 �r�s �t nagyv�rosi �p�letek �s n�hol rizsf�ldek k�z�tt, s meg�rkez�nk egy kis t�rre. �j h�zak, t�bbnyire egy emeletesek, nagy teraszokkal. K�z�pen park, csend, b�ke. A csal�d m�sik fele itthon v�rt. Itt Ajeya feles�g�nek h�ga lakik fiatal f�rj�vel. De most itt van Ajeya csal�dja is: Sangheeta, a feles�g, Vanya �s Aranya, a k�t kisl�ny. �lmosan b�jnak ki az �gyb�l, lehajolnak a l�bamhoz �s " leveszik l�bamr�l a port", ezt jelenti a pranam, ami az id�sebb rokonoknak j�r. Most �rzem el�sz�r, hogy val�ban csal�dtag vagyok. B�r ez �gy van, az�ta, hogy eld�nt�tt�k, megh�vnak, s ahogy level�kben �rt�k, csal�dtagk�nt kezelnek, vel�k lakom �s azt eszem, amit �k. Ez nagyon ritka dolog, mert a hinduk rendk�v�l visszah�z�d�ak, szer�nyek, nagyon nehezen ny�lnak meg �s m�g ritk�bban fogadnak be valakit a csal�dba. N�mi pihen�s ut�n megk�stoljuk a mang�t, ami csak a nev�ben hasonl�t a n�lunk �rult, z�lden leszedett �s l�mp�k alatt �rlelt gy�m�lcsh�z. �des �s leveses. Kedvenc �telem, a rizs minden �tkez�s r�sze. A lisztb�l �s v�zb�l gy�rt, palacsint�hoz hasonl� csapati �ze ink�bb keny�rre hasonl�t. Nevetnek rajtam, ahogy pr�b�lok k�zzel enni. A bal k�znek szabadon kell maradnia, mert azzal fogjuk meg a poharat. Viszont egy k�zzel szak�tani a csapatit, keverni a rizst a daal-lal ( a mi s�rgabors� p�r�nk h�g vari�ci�j�val), bizony nem egyszer� dolog. Mire hazafel� j�v�k, m�r profi m�dra eszem k�zzel. Deh�t addig m�g sok minden t�rt�nik.... Itt tal�lkozom el�sz�r egy indiai csal�d otthon�val. Kedvesek, csendesek, sz�vesen besz�lgetnek. A mennyezeten folyamatosan b�gnak a pankhak, ventill�torok, am�g csak nem j�n a k�vetkez� �ramkimarad�s, ami bizony Delhiben el�g gyakori. Ilyenkor v�ndorlunk egyik szob�b�l a m�sikba, h�sebb helyet keresve. Vanya, 12 �ves kis bar�tn�m hossz� mes�kkel sz�rakoztat, az angolon �s a hindin k�v�l m�g beng�liul �s nep�liul is tud. 2 �ves kish�ga m�g "csak" 3 nyelven besz�l. Itt l�tok el�sz�r "seg�t�ket", akik a h�zimunka nehezebb fel�t v�gzik. Mosnak, z�lds�get tiszt�tanak, takar�tanak. A h�ziak k�rdezgetnek, nekem is vannak-e seg�t�im. Kicsit zavarban vagyok, ahogy elmondom, nekem vannak g�peim, amelyek megk�nny�tik a f�z�st, mos�st. Deh�t az�rt te mosol fel? H�t bizony... �s te is vasalsz? Mit tagadjam....L�ttam a sajn�lkoz�st a szem�kben �s bizony elgondolkodtam... Egyben az ideol�giai meggondol�st is kifejtett�k (ezt m�r persze a f�rfiak). Ezek a n�k rendk�v�l alacsony m�velts�g�ek �s szeg�nyek. A h�ztart�si munk��rt kapott p�nzzel eg�sz csal�dokat tartanak el. �s egyben mentes�tik a csal�d n�tagjait a h�zimunka egy r�sz�t�l. Cser�ben ugyanazt az �telt kapj�k, ha v�geztek a munk�val, t�v�t n�znek, amit otthon nem tehetn�nek. A m�sik fontos k�rd�s az �kszerekre vonatkozott. L�tva �kszertelen karjaimat k�rdezt�k, hol vannak a karperecek, amelyek jelzik, mennyire becs�l meg a f�rjem. Mondtam, hogy �n nem szeretem az �kszereket, egy dobozk�ban tartom, csak ritk�n viselem.... de bizony hi�ba a magyar�zkod�s, megint csak �gy �reztem, sajn�lnak.... Az erk�lyen gy�kok futkosnak, a cs�kos kis m�kusok a parkban szaladg�lnak, de n�ha az erk�ly korl�tj�ig is felmer�szkednek: libasorban vonulnak el naponta t�bbsz�r is el�tt�nk. Eszembe jut a tan�t�s: az �let minden form�ja tiszteletre m�lt�.

Turista - szezonon k�v�l

Amikor Ajeya megk�rdezte level�ben, mit szeretn�k Indi�b�l l�tni, nagyon k�nny� volt a v�lasz, mintha a sz�vembe lett volna �rva �vtizedek �ta. Tadzs Mahal, Gangesz, Santiniketan, Dardzsiling.

�t Agr�ba.

Reggel 6-kor indulunk Agr�ba, ami n�h�ny �r�nyira van Delhit�l. B�relt aut� b�relt sof�rrel. Azt hiszem, ez a legjobb megold�s, mert a delhi k�zleked�s nem val� amat�r�knek. Az utak j�k, a jelek felfestve, de a k�t s�von n�gy aut� halad �s annyi motorker�kp�r, ah�ny csak elf�r. Rengeteg f�le j�rm�: buszok, amelyek m�g az angol uralom idej�b�l maradtak �s minden percben azt hissz�k, sz�t fognak esni, m�gis val�sz�n�leg t�l�lik a legmodernebb l�gkondicion�lt turistabuszokat. Aut�k �s teherkocsik, sokf�le riksa: ker�kp�ros, motoros �s aut�riks�k mindenfel�. De a teve vagy elef�nt �ltal h�zott szek�r sem ritka. Mindenki dud�l, a nagyobb aut�k h�tulj�ra r��rva: k�rlek, dud�lj...A motoron �ltal�ban h�rman �lnek: el�l a f�rj, h�tul a feles�g, oldalt, mint r�gen n�lunk a h�lgynyeregben (a sz�riban nem lehet m�sk�pp), k�z�pen a gyerek.... Az aut�k k�z�tt csontsov�ny kuty�k �s szent tehenek. A szem�k szel�d, gy�ny�r�, tudj�k, hogy a duda nekik nem sz�l, b�rhol leheveredhetnek. Az aut�sok t�relmesek �s bar�ts�gosak. Itt egy dug� f�l �r�s is lehet, az emberek terefer�lnek, nevetg�lnek. De amikor azt�n mehetnek, gyorsak �s �gyesek. Kev�s a baleset, tal�n az alkohol hi�nya miatt...Nekem a legfurcs�bb a balra hajts szab�lya volt, legal�bbis eleinte. A j�rm�vek mindig m�shonnan j�ttek, mint ahonnan v�rtam.

Agra

Agra gy�ny�r� nagyv�ros, a muszlim �p�t�szet csod�ival tele. A mogul birodalom f�v�rosa volt egy ideig, s ez r�nyomta a b�lyeg�t mindenre. A v�delmi b�sty�k tiltott falai m�g�tt pazar palot�k, sz�k�kutak, kir�lyi f�rd�k �s mecsetek rejt�ztek. �s h�remek, melyekben a cs�sz�ri �gyasok �ltek brok�t p�rn�k, dr�ga sz�nyegek k�z�tt, aranysz�llal �tsz�tt selymekbe �lt�zve. T�rt�netek sz�lettek megnyert �s elvesztett vagyonokr�l, becs�letr�l �s csal�sr�l, udvari intrik�kr�l �s szerelmekr�l. A v�rosban ny�zsg� �let folyt. Palankinok �s kocsik, b�v�szek �s k�gy�b�v�l�k, j�vend�mond�k, �pium�rusok, t�ncosok �s birk�z�k mindenfel�. Agra nemcsak a mes�s gazdags�g v�rosa volt, hanem a kifinomult kult�ra �s tanul�s v�rosa is. Cs�sz�ri t�mogat�ssal vir�gzott a fest�szet, �p�t�szet, k�lt�szet �s zene. A kifinomult perzsa hagyom�nyok helyi sz�nekkel keveredtek. Sz�nyegsz�v�k k�s�rleteztek �s hindu farag�k dolgoztak a mogul �p�leteken. Az er�d t�v�ben ma is �lnek azoknak lesz�rmazottai, akik a mogul udvarban szolg�ltak. K�z�l�k kiemelkednek a k�zm�vesek, akiknek keze al�l most is ugyanazzal a technik�val ker�lnek ki a t�rgyak, mint n�h�ny sz�z �ve. Bizonyos szempontb�l ezek a k�zm�vesek jelentik a folyamatoss�got, amellyel a v�ros tov�bbviszi hagyom�nyait �s eleget tesz az �j sz�zad kih�v�sainak.

V�r�s Er�d

Mi k�t egy�ttest n�z�nk meg. Az els� a V�r�s Er�d. V�r�s homokk�b�l �p�lt, hirdetve az uralkod�k hatalm�t. Akbar cs�sz�r �p�ttette 1565-73 k�z�tt, a Yamuna foly� partj�n. K�s�bb Jahangir �s Shah Jahan foglalta el, s mindh�rman jelent�s �p�letekkel gazdag�tott�k. Akbar mintegy 500 szob�t �p�ttetett. Fia, Jahangir mogul st�lus� kertekkel gazdag�totta az er�d�t. Ragyog� feh�r m�rv�nnyal kombin�lta apja v�r�s homokk� �p�leteit. Shah Jahan idej�n a mogul �p�t�szeti hagyom�nyok kiteljesedtek. Kedves legenda besz�l a r�zsaolaj felfedez�s�r�l: Jahangir feles�ge, Nurjahan kedvelte, ha f�rd�viz�t r�zsaszirmokkal illatos�tott�k. Egy nap azt k�v�nta, hogy az illatot tart�san �lvezhesse..... T�k�letes a ventill�ci�, amire ebben a forr� v�rosban m�g a kir�lyoknak is sz�ks�ge volt. A cip�t m�r a bej�ratn�l le kellett vetni, szerencs�re �n zoknit viseltem, a t�bbi (kev�s sz�m�) turista bizony t�ncl�p�sben megy a t�zforr� p�dimentumon. A hindu vezet� magyar�z hindi�l, Ajeya ford�t angolra.... meg kellene tanulni hindi�l, zavar, hogy egy k�ztes nyelven tudok csak besz�lni, ami egyik�nknek sem anyanyelve. �s ami m�g jobban zavar, sok felirat hindi�l van, s b�r a bet�k gy�ny�r�ek, m�g csak elolvasni sem tudom �ket. Palot�k sora: Akbar palot�ja, T�kr�k Palot�ja, palota halastavakkal, nyolcsz�glet� torony, kihallgat�si termek, sz�l�skert �s a Gy�ngymecset.... Egy gazdag, �letet �lvez� birodalom eml�kei.

Tadzs Mahal

K�zeled�nk az annyira v�rt Tadzs Mahalhoz. A t�rt�nete megind�t�. Shah Dzsahan h�napokat t�lt�tt a Dekk�non katonai akci�kkal, mik�zben feles�ge, Mumtaz Mahal v�rand�s volt tizennegyedik gyermek�kkel. 13 gyermek�k a v�ndorl�sok idej�n sz�letett, mert a cs�sz�rn� mindenfel� k�s�rte f�rj�t, m�g a csat�kban is. 7 gyermek�k meghalt, s a sz�letend� gyermek is vesz�lyben volt. 1631 j�nius�ban, 30 �ra vaj�d�s ut�n megsz�letett a gyermek, de az anya �let�nek �r�n. Shah Dzsahan 2 �vig gy�szolt m�ly melank�li�ba esve. Haja meg�sz�lt. Hat h�nappal feles�ge hal�la ut�n a burhanpuri s�rb�l Agr�ba vitette a tetemet. A mauz�leum �p�t�se 20000 ember 22 �vi munk�j�t k�v�nta, �gy teljes�lt az a v�gy, hogy a vil�g legszebb mauz�leuma elk�sz�lj�n. Az �p�letet jellegzetes mogul kert veszi k�r�l, benne csatorna, amelyet ciprusok szeg�lyeznek. A vil�g minden t�j�r�l hozatta az anyagokat: m�rv�nyt Jodhpurb�l, t�rkizt Tibetb�l, lapis lazulit Ceylonb�l, malachitot Oroszorsz�gb�l, chrysolitot Egyiptomb�l, kvarcot a Himal�j�b�l, gy�m�ntot a Golkonda b�ny�ib�l, gy�ngy�t, korallt �s gy�ngyh�zat az Indiai �ce�nb�l.

Meg�rkez�nk egy hatalmas kapu�p�tm�nyhez, ami teljesen eltakarja, ami m�g�tte van. Bel�p�nk (k�lf�ldieknek a bel�p� sokkal dr�g�bb, mint indiaiaknak) �s felt�rul a s�reml�k. Sok f�nyk�p �s le�r�s ut�n is igazi csoda, t�k�letes �s p�ratlan sz�ps�g�, nem t�l nagy �p�let a s�ron t�li szerelem eml�km�ve. El�tte nagy park, ahol �t�llhatunk a v�ros zaja ut�n a sz�ps�g csendj�re. Eleinte nem sok mindent l�tok, valami a szemembe ment, pedig itt nincs is sz�l. T�rsaim elh�z�dnak t�lem, hagyj�k, hogy a var�zslat m�k�dj�n. �k elhoztak ide, a t�bbi az �n dolgom... Az �p�let belseje meglep�en kicsi, a k�t s�rhely (ami alatt vannak az igazi s�rok) kicsiny ker�t�ssel k�r�lv�ve domin�lja a teret. Ennek a ker�t�snek elk�sz�t�se egymag�ban �vekig tartott. Helybeliek �lldog�lnak, besz�lgetnek, hever�sznek, �ld�g�lnek mindenfel�. Most m�r �rtem, mi�rt olyan t�k�letes az ar�ny�rz�k�k, sz�p�rz�k�k, mit�l olyan szel�dek �s szer�nyek. Ilyen �rt�kek t�v�ben �lnek gener�ci�k �ta... Le�l�nk a park sz�k�k�tja mell� egy nagy fa �rny�k�ba. �gy �rzem, itt kellene maradni sok�ig, nem �rzem sem a meleget, sem az �hs�get. De azt�n gy�z a j�zan �sz, �s m�g egy utols� pillant�st vetve a megval�sult csod�ra, elhagyjuk a kertet. A k�zelben kis bolt �s m�hely, ahol az �si technik�val csiszolj�k a f�ldr�gak�veket, s bel�le asztalok, szekr�nyek �s egy�b modern d�szt�rgyak k�sz�lnek, feh�r vagy fekete m�rv�ny alapon. Egy kis �llv�nyon a Tadzs Mahal makettje, k�l�nb�z� megvil�g�t�sban l�thatjuk, hogy az �p�let mindig m�s sz�n�. Sajnos, �n nem l�thattam holdf�nyben, pedig �ll�t�lag �gy a legszebb. A legenda �gy tartja, hogy �p�ttet�j�t, Shah Dzsahant fia b�rt�nbe z�ratta �lete utols� �veiben. Annyi k�ny�r�let volt a fi�ban, hogy a V�r�s er�d olyan toronyszob�j�ban �riztette apj�t, ahonnan a Tadzs Mahalra l�thatott.

Fatihpur Szikri

Innen a k�zelben �p�lt szellemv�rosba, Fatihpur Szikribe ment�nk., A v�ros alap�t�s�t kedves legenda �vezi. Akbar cs�sz�r 26 �ves volt ekkoriban. T�bb gyermeke sz�letett k�l�nb�z� feles�geit�l, de egy sem maradt �letben. A cs�sz�r megl�togatott t�bb szent embert, k�rve �ket, hogy im�dkozzanak �rte. Az egyik�k, Shaik Salim Chisti, aki Szikriben lakott 3 fi�t j�solt neki. Hamarosan ezut�n Akbar egyik asszonya terhes lett �s eg�szs�ges fi�t sz�lt. Egy �vvel k�s�bb megsz�letett a m�sodik gyermek, r� egy �vre a harmadik. A cs�sz�r h�l�b�l elhat�rozta, hogy itt �p�ti meg �j f�v�ros�t. 1571 ut�n Akbar eddig soha nem l�tott t�k�letess�g� �p�letegy�ttest kezdett �p�ttetni. Az �p�letek mind egyediek voltak, k�zt�k gazdag kultur�lis �let folyt. T�rt�n�szek, �r�k k�lt�k �ltek az udvarban. A cs�sz�r szenved�lyesen szerette a k�nyveket. K�nyvm�sol� m�helyt �ll�tott fel , ahol a szanszkrit klasszikusok perzsa ford�t�sait k�sz�tett�k, �pp�gy mint kereszt�ny zsolt�rokat., gy�ny�r� illusztr�ci�kkal d�sz�tve. Egy k�l�nleges sakkot j�tszottak �l� figur�kkal a palota udvar�ban. Fatihpur Szikrit olyan gyorsan hagyt�k el, ahogy meg�p�tett�k. Val�sz�n�leg a v�z hi�nya k�nyszer�tette ki ezt a l�p�st. Az �p�letegy�ttes a vil�gon legjobb �llapotban megmaradt szellemv�rosok egyike. Ahogy elt�vozunk, a mi M�ty�s kir�lyunk Visegr�dja j�r az eszemben....

Matura

A kocsi m�r v�r �s megy�nk tov�bb Matur�ba. Bar�tom szerint ez a harminc hely k�z�l az egyik, ahol �ll�t�lag Krisna sz�letett. Este �r�nk ide, f�radtan �s �hesen, �gyhogy a sz�llod�b�l m�r nem k�v�nok sehova sem menni. M�snap reggel viszont �jra elindulunk �s megn�zz�k a Krisna tisztelet�re emelt �p�leteket. Kis falunak l�tszanak a szent�lyek, sz�nd�kosan, mintha m�g mindig itt �lne a gyermek Krisna, mindenfel� festm�nyek, falk�pek, jelenetek az isten �let�b�l. A gyerekek vir�gokat �ldoznak �s cser�be piros jelet kapnak a homlokukra. Minket is fogad a templom papja. M�r a templomv�ros bej�rat�n�l le kellett h�znunk a cip�t �s a sok templom k�r�l �s a templomb�l �l� ember k�z�tt kellett �tmenn�nk. Vir�g�rusok, koldusok, papok, l�togat�k (most �pp nagyon kevesen) j�rj�k a sz�k utc�kat, sz�rj�k a vir�got a szobrokra, n�zegetik a festm�nyeket. A f��p�letben m�r t�rden kell cs�szni (hm. mintha kereszt�ny templomban lenn�nk) a pap elfogadja a vir�got, s m�g n�mi p�nzt is kialkuszik, egy p�rbesz�dben, amit �n holmi kegyes dolgokr�l val� elm�lked�snek gondoltam. Eln�zem Vanyat. Olyan, mint egy kis istenn�, vir�ggal az �l�ben, fekete haj�val, ragyog� szem�vel mintha az egyik k�pr�l sz�llt volna le. Visszamegy�nk Delhibe, tele �lm�nnyel.

Delhi

A k�vetkez� napot Delhi l�tnival�inak szentelj�k. A muszlimok r�gt�l fogva be-becsaptak �szak-Indi�ba. Eleinte m�g csak r�vid id�re, k�s�bb egyre hosszabb id�re maradtak. Kb. 1000 �vvel ezel�tt meg�p�lt a Qutb Minar, egy igazi kis v�ros, utc�kkal, mecsettel, minarettel. Most egy romkertet alak�tottak ki bel�le, k�zep�n ott �ll a nem rozsd�sod� kb. 1000 �ves h�res vasoszlop. Ez valahonnan hadizs�km�nyk�nt hozt�k �s itt �ll�tott�k fel. Az �p�letek egy r�sze vasbeton technik�val �p�lt .... ezel�tt 1000 �vvel..... Rusztikus, faragott oszlopok, �vek, amelyek j� p�rsz�z �v m�lva kiteljesednek a V�r�s Er�d �s a Tadzs Mahal �p�t�szeti form�iban. Leny�g�z� ez a park.

1000 �vet ugrunk �s megl�togatjuk Mahatma Gandhi sireml�k�t. Pontosabban ez ink�bb eml�khely, minthogy a hinduknak nincs s�reml�k�k. Karamcsand Mohand�sz Gandhi sz�momra India �jkori t�rt�nelm�nek legnagyobb alakja. 1869-1948 k�z�tt �lt, az Egyes�lt Kir�lys�ggal szembeni f�ggetlens�gi mozgalom kiemelked� szem�lyis�ge. J�l �tgondolt, saj�tosan indiai m�don szervezte a f�ggetlens�gi mozgalmat. El�t�lte az er�szakot, p�rtolta az angol term�kek haszn�lat�val szemben a hazai �rucikkek haszn�lat�t. A h�zi sz�ttes ruha, az egyszer� m�dszerrel tengerb�l p�rolt s� t�mad�s volt az angol monop�liumok ellen. T�bbsz�r beb�rt�n�zt�k, ez nem t�rte meg. Ha �gy �rezte, nyomat�kot kell adnia k�vetel�seinek, �hs�gsztr�jkot kezdett. El�t�lte a hindu-mohamed�n ellens�gesked�st. A n�p m�g �let�ben Mahatm�nak, Nagy L�leknek h�vta, s eml�k�t h�s�gesen �rzi. Az eml�khely m�lt�s�gteljes, tekint�lyt parancsol�, m�gis nagyon emberk�zeli. Nagy park, a kapuban fegyveres, de bar�ts�gos �r�k, jelenl�t�k ink�bb csak a hely tisztelet�t jelenti, nem g�tolnak a l�togat�sban. A forr� d�li napon csak magunk vagyunk itt. N�h�ny munk�s gondozza a vir�gokat, csend van �s b�ke, mintha nem is egy 8 milli�s nagyv�ros kell�s k�zep�n lenn�nk. Az eml�km� k�z�pen egy vir�ggal elbor�tott f�nyk�p �s egy �r�km�cs-tiszteletad�s a " Nagy L�leknek". Mi is ler�juk tisztelet�nket, n�h�ny percig csendesen �llunk az �r�km�csn�l. Innen a L�tusz templom fel� visz utunk. Ez egy teljesen modern, val�ban l�tusz form�j� Bahai templom, vagyis minden vall�s temploma. Hatalmas park k�zep�n, nagy v�zmedenc�kt�l k�r�lv�ve �ll a modern szent�ly. Sz�p kis k�nyvt�r�ban m�g magyar nyelv� k�nyvecsk�t is tal�ltam.... Az utols� �llom�s az India Gate, a hatalmas t�ren egy m�g hatalmasabb kapu a diadalkapuk mint�j�ra. Sajnos, ezt m�r nem tudtam igaz�n �rt�kelni, mert �reztem, hogy egyre rosszabbul vagyok. Nagy h�s�g, f�radts�g, s mint k�s�bb kider�lt a csapv�z fogyaszt�sa ....haza kellett menn�nk, be kellett vallani, hogy beteg vagyok.

Mire j� egy betegs�g?

A csal�di tan�cs �gy d�nt�tt, hogy a terveknek megfelel�en tov�bbutazunk �s majd csak Raipurban megy�nk orvoshoz �gy azt�n vonatra sz�lltunk, hogy a kb. 25 �r�s utat megtegy�k. A vonat l�gkondicion�lt h�l�kocsij�ba sz�lt jegy�nk, emeletes �gyakk� lehetett �talak�tani az �l�seket, a gyerekek nagy �r�m�re, akik folyamatosan valamelyik tet��gyon gy�ltek �ssze, j�tszottak, kiab�ltak, a sz�l�k eln�z� mosollyal gy�ny�rk�dtek benn�k. Az alkalmazottak �gynem�t, t�r�lk�z�t hoztak, az �tel�rusok is folyamatosan j�ttek hol cs�it (tejes te�t) hol meleg �teleket kin�ltak. Este megindult a n�pv�ndorl�s a mosd�khoz, amelyekb�l t�bb is el volt helyezve az el�terekben: mosd�s, fogmos�s, �gyaz�s, k�lcs�n�s udvariaskod�sok k�zepette. Az �n helyjegyem kicsit a csal�dt�l t�volabbra sz�lt, de az utast�rsak kedves mosollyal egyeztek bele a cser�be. Hihetetlen�l gyorsan rep�lt az id�. Vanya mes�lt, Aranya hozta a j�t�kait, sz�val unatkozni nem lehetett. Egyre er�sebben �reztem, hogy az �let nagyon hasonl�, b�rhov� menj�nk is: gyerekek, tanul�s, ugyanazok a gondok �s �r�mek, csak �pp van, ahol az �r�k ny�r, van ahol n�gy �vszak a h�tt�r. Azut�n m�snap d�l k�r�l meg�rkezt�nk Raipurba. A csal�d egy r�sze az �llom�son v�rt benn�nket. Aseem, Ajeya b�tyja, a feles�ge, Meeta, Seema, a n�v�r�k. H�s�t� es� ut�n voltunk, a monszun k�zelgett. Otthon v�rt a nagymama, aki nagy szeretettel fogadott. �gy �reztem, a pranam kij�r neki, aki felnevelt egy ilyen sz�p csal�dot �s m�g most is akt�v, dolgozik r�juk, mellett�k �ll, tan�ccsal, szeretettel seg�ti �ket, s a kedv�k�rt engem is befogad. Meghajoltam el�tte, s � szeretettel mag�hoz �lelt. Nem tudtunk k�zvetlen�l besz�lgetni, mert � nem besz�lt angolul, de az egy h�t alatt, am�g ott tart�zkodtunk, mindig �reztem anyai gondoskod�s�t. F�z�tt nekem di�t�s �teleket, agg�dott, hogy s�padt vagyok vagy nem eszem eleget. Mell�m �lt �s fogta a kezem, vagy �t�lelt, mik�zben valamelyik gyermek�t h�vta tolm�csnak. J�l mondja a k�zmond�s, bajban lehet megismerni az igazi j� bar�tot. Mert k�nny� j�l kij�nni azzal, aki eg�szs�ges, j�kedv� �s alkalmazkod�. De egy beteget gondozni, felvid�tani, orvoshoz vinni t�bbsz�r is..... ez bizony kem�ny pr�ba a vend�gl�t�knak. A csal�d h�ziorvos�hoz vittek, aki munkaid� ut�n fogadott, r�szletesen kik�rdezett �s a csal�dtagok jelenl�t�ben ruh�n kereszt�l megvizsg�lt. P�nzt nem fogadott el, viszont t�bbsz�r visszarendelt. A gy�gyszer, amit fel�rt kiv�l� volt, mire Raipurt elhagytam, teljesen rendben voltam. De a betegs�g ellen�re Raipur nem volt szomor� eml�k. Aseem akivel n�h�ny h�napja szint�n levelez�sben �lltam a meg�rkez�sem el�tt agg�dva �rta, f�l, mit is fogok gondolni, � olyan sz�kszav�, nagyon keveset besz�l. Amint meg�rkezt�nk �s a fogad�s izgalmai elcsitultak, a gyerekek elmentek j�tszani, oda�ltetett maga mell� �s csak mes�lt, mes�lt, �ppen olyan volt, amilyennek elk�pzeltem: okos, kedves, nagyon m�velt, soha ki nem fogytunk a sz�b�l. A v�ratlan r�ad�st a csal�d t�bbi tagja jelentette. Meeta Aseem feles�ge magas m�velts�g� pszichol�gusn�, aki otthon is sokat dolgozik, ugyanakkor naponta j�r id�s �desanyj�t �polni. Vihan, a Hajnal, �s Sushant, a Nyugodt, Aseem fiai kedvesek, csendesek, szeretettel fogadnak. Seema aki Ajeya �s Aseem n�v�re nagyon kedves volt hozz�m. A l�nya, Aditi, kicsattan� �leterej�vel �s vid�ms�g�val sok sz�p �r�t szerzett. A kinti forr�s�g bek�nyszer�tett benn�nket a szob�ba, ahol mindig z�gtak a mennyezet ventill�torai. K�l�n�sen kedves volt az egyik d�lut�n, amikor a csal�dtagok �ssze�ltek �s egym�s ut�n mindenki egy-egy dalt �nekelt. A magyar n�pdalok gy�ny�r�en illeszkedtek a hindu dalok k�z�, amelyek k�z�tt voltak vall�sosak, hallottam a himnuszt �s vend�gl�t�im �desapj�nak megzen�s�tett verse is elhangzott. A "dalnokverseny" kb. 2 �r�n �t folyt... azt hiszem, mindannyian nagyon �lvezt�k. Raipurban megl�togattuk a Swami Vivekananda Ashram�t. Swami Vivekananda nagyon h�res �s nagy hat�s� gondolkod� volt. A mi Sz�chenyinkre eml�keztet. K�s�bb, a forr� �r�kban sokat olvastam t�le �s r�la, b�rhov� is mentem, k�nyvei minden m�velt indiai k�nyvespolc�n ott vannak, sok esetben k�pe is a falon f�gg. A 19-20. sz�zad fordul�j�n �lt, s ahogy Sz�chenyi, � is azt vallotta, hogy a n�pet, a nemzetet fel kell emelni, gazdas�gilag, kultur�lisan, de a legfontosabb a lelki felemelked�s, s ha majd nem �rzik magukat szolg�knak, nem is lesznek azok t�bb�. J�rt Amerik�ban �s az indiai gondolkod�snak sok h�vet szerzett. Fut�lag m�g Magyarorsz�gon is j�rt, amikor Eur�p�ban utazgatott, h�vei k�z�tt magyarok is voltak. A Vivekananda Ashrama a Ramakrishna Misszi�hoz tartozik �s a k�zpontja Calcutt�ban, Howrathban van, a neve Belur Math. ( k�s�bb megl�togatjuk ezt a helyet, de sajnos bemenni nem tudunk.) A raipuri ahsrama titk�ra, egyben vend�gl�t�im unokatestv�re fogadott benn�nket �s besz�lgethett�nk egy f�l �r�t. A neve Swami Satyar�pananda. Nagy m�velts�g�, kedves, az eur�pai �gyekben is sz�lesen t�j�kozott nagyvil�gi �rral tal�lkoztam, aki emellett m�g szel�d humorral is rendelkezett. Az ashrama sz�p �s nagy, j�l rendbentartott k�nyvt�rral is rendelkezik. A vall�sos szolg�laton k�v�l lehet nyelvet is tanulni itt, p�ld�ul a szanszkritot mint besz�lt nyelvet. Aseem szerint nagyon kev�s ember besz�li a szanszkritot, tal�n n�h�ny sz�zan vannak. A sz�zadok folyam�n a szanszkrit ir�s v�ltoz�sokon ment �t. Jelenleg devanagariul irj�k. Minden �si ir�s szanszkritul van, ez�rt azt hiszik, ha a szanszkrit �l, a kult�ra, az indiai kult�ra is �lni fog (sanskriti=kult�ra). Vannak, akik kem�nyen dolgoznak, energi�jukat �s tud�sukat arra ford�tj�k, hogy ezt a nyelvet n�pszer�s�ts�k �s �letben tarts�k. Akik �rdekl�dnek a vall�s �s filoz�fia ir�nt t�bbnyire tanulm�nyozz�k a szanszkritot, ami azt jelenti, hogy sokan �rtik, de kevesen besz�lik a nyelvet.

Sirpur

N�h�ny r�videbb motor�t meggy�z�tt arr�l, hogy a kedvenc j�rm�vem a motorker�kp�r. �gy azt�n, amikor sz� esett arr�l, hogy kir�ndulni megy�nk, azt k�rtem, menj�nk motorral. Kicsit f�raszt� lesz, de ha �gy akarod.... hangzott a v�lasz. �gy azt�n k�t motorral n�gyen indultunk �tnak: a k�t fiv�r, Vanya �s �n. Nem s�t�tt a nap, m�gis nagy volt a forr�s�g, de ezt a motoron nem �rezt�k. Ennek eredm�nye az lett, hogy est�re, de f�leg m�snap reggelre pecsenyepiros lett az arcom..... A f��tr�l egy id� ut�n let�rt�nk �s ligetes, erd�s vid�ken vezetett tov�bb az �t. T�bl�k figyelmeztettek, milyen �llatokra lehet itt sz�m�tani, de szerencs�re nem tal�lkoztunk eggyel sem. Kb. 3 �ra motoroz�s ut�n meg�rkezt�nk Sirpurba. R�gi buddhista templom maradv�nyait �ll�tott�k helyre in situ, a teljesen n�ptelen vid�ken nagy hat�st keltettek a r�gi falak, szobrok, a 2000 �vvel ezel�tti �let jelei. N�h�ny m�ternyire egy m�sik templom Siv�nak volt szentelve m�r j�val kor�bban. A szent helyek valami�rt minden korban szentek.... A k�zelben 500 �ves, m�g mindig m�k�d� templomok egy�ttes�t tekintett�k meg. Papn� seg�tett az �ldozatn�l (ez k�l�nlegess�gnek sz�mit), az �p�letek k�v�l-bel�l tele alakokkal, szobrok, domborm�vek, �l�nk sz�nek, k�pek a Ramajan�b�l, elef�ntok....ny�zsg� �let �s �let�r�m minden�tt. Azt hiszem, nem t�l sok eur�pai vagy �ppen magyar l�thatta ezt a rendk�v�l megkap� helyet. D�lut�n indultunk haza, �jra �t a dzsungelen (vagy ami bel�le maradt, ink�bb ligetes vid�k). A testv�rek �jra gyerekek lettek: versenyeztek, nevettek, ledobt�k a mindennapok gondjait. F�radtan, de j�kedv�en �rt�nk haza, a nagymama megint kitett mag��rt, a vacsora nagyon finom volt. A raipuri m�zeumban a sirpuri lel�helyr�l sok szobrot, domborm�vet l�ttunk. Az istenek k�l�nb�z� inkarn�ci�i, jelenetek a mitol�gi�b�l, k�be �s f�mbe v�sett feliratok �jra meg �jra visszavonzanak ide. Ajeya ki nem fogy a magyar�zatb�l. Indi�ban a m�lt �s jelen egy�tt �l, minden id�tlen �s �sszef�gg. Hatalmas l�pt�kekben gondolkoznak. Egy-egy �vezred csak egy szempillant�s. �n kicsit sz�d�l�k, m�g szokatlan ez a fajta gondolkod�s. Azt hiszem India nemcsak geogr�fiailag hatalmas, �s �vtizedeket venne ig�nybe a megismer�se, a m�ltja is hat�rtalan, amely ann�l szebb �s sz�nesebb, min�l m�lyebbre ereszked�nk, k�zben egyre �szben tartva a jelent, levonva a r�gi dolgok tanuls�g�t mai �let�nk sz�m�ra. Igaz�n szerencs�s vagyok, hogy ilyen hatalmas tud�s� idegenvezet�im vannak, mint Ajeya �s Aseem.

Csal�di tal�lkoz�k

M�snap sz�let�snapi partira voltunk hivatalosak. K�t csal�dbeli kisgyerek sz�let�snapj�t �nnepelt�k. Este 7-kor ( teljes s�t�ts�gben, mivel 6-kor m�r bes�t�tedik), t�bb motorral elindultunk az vend�gl�t�k h�z�hoz. Igyekeztem sz�k�s ruhat�ramb�l a legszebb nadr�gkoszt�m�t felvenni, mivel ez hasonl�tott legjobban az itteni ruh�khoz. Ny�ri ruh�t nem vehettem, mert t�l nyitott a nyaka �s ujjatlan, hi�ba vittem f�ldig�r� ruh�kat....Tiszteletben kell tartanom a szok�sokat, amennyire csak tudom. Ha nem tenn�m, nem sz�ln�nak r�m, de ahogy Ajeya mondja: nem tiszteln�nek, �s ez itt nagy baj lenne, mert nem is fogadn�nak be. Meg�rkezt�nk a forr� �jszak�ban a zs�folt, rendk�v�l forgalmas utc�kon kereszt�l a nagy �s sz�pen feld�sz�tett h�zhoz. Az udvarban gy�lekeztek a vend�gek, levett�k a cip�t, majd a t�gas els� szob�ba l�pt�nk, ahol a falak mellett sok sz�ken m�r �ltek, kb �tvenen. Az ajt�ban a nagyapa fogadott, pranamot jeleztem, mint legid�sebbnek, de nem engedett lehajolni, mag�hoz �lelt. Feh�r haja, szak�lla, hagyom�nyos h�feh�r ruh�ja �s a sziv�lyes szavak....itt 5000 �ve nem v�ltozott semmi.... A gyerekek tort�ja k�z�pen �llt, megk�sz�nt�tt�k �ket, �nekeltek nekik. Azut�n kezd�d�tt a parti. A n�ket bek�s�rt�k a legszebb szob�ba, amelyb�l erre az alkalomra kivittek mindent �s csak puha sz�nyegek fedt�k a padl�t �s a falakat. Kis asztalokra hozt�k az �telt, mindenkinek egyenk�nt. Sok fog�s, finom h�sok, z�lds�gek �s rizs, daal, majd �dess�gek. A szebbn�l szebb sz�rikba �lt�z�tt asszonyok k�z�tt a f�helyen �lt n�h�ny id�s n�, a hangulat vid�m volt, nevetg�ltek, besz�lgettek, csipegett�k a finoms�gokat. Az egyik fiatal n� k�l�nleges fest�i lila sz�riban volt, fej�re h�zva a sz�ri sz�rnya, � frissen a csal�dba ker�lt '�j asszony', aki �gy mutatja a tiszteletet az id�sebb csal�dtagok ir�nt. �szint�n sz�lva nem is t�nt fel, hogy a f�rfiak nem hi�nyoztak. �k a szomsz�d szob�ban besz�lgettek, eszegettek, alkohol n�lk�l, kedvesen, �s j�kedv�en. A 12 �v alatti gyerekek szabadon j�rk�lhattak a k�t csoport k�z�tt. Vill�mgyorsan terjedt a hir, hogy van itt egy h�lgy nagyon k�k szemmel �s nagyon piros arccal.... Az el�z� napi kaland k�vetkezt�ben csak �gy �gett az arcom....most biztos azt hiszik, minden magyar ilyen k�l�nleges.... Miel�tt elb�cs�ztunk, a h�zigazda megmutatta gy�ny�r� afg�n kuty�j�t. Nagyon lend�letes �s bar�ts�gos �llat volt, agyon akart nyalni, �gy kellett megmenteni t�le, hogy valami finoms�ggal elcsalt�k. Mintha csak a saj�t dalmat�mat l�ttam volna... T�bb l�togat�st tett�nk m�g ezekben a napokban. Az egyiket Sangheeta sz�lein�l, akik nagyon sz�p nagy, r�gi h�zban laknak. �rt�kes sz�nyegek, himz�sek, k�nyelem �s purit�ns�g k�l�n�s kever�ke. Az id�s �r sok fiatalt seg�t tanulni, a h�z�ban szolg�l mindig egy-k�t kisfi�-kisl�ny, akinek a sz�lei nagyon szeg�nyek �s � tan�ttatja a gyerekeket. Egy kir�ndul�s term�szetv�delmi ter�letekre vezetett. �llatkertet is l�ttunk, leop�rdokkal, pettyes �zzel (ami feln�tt kor�ban is meg�rzi pettyeit), oroszl�np�rral �s tigrissel. Az �llatokat nagy tisztelet �vezi, majmokat t�bbfel� l�ttunk szabadon ugr�ndozni, de a szent tehenek �s a rendk�v�l szel�d k�bor kuty�k is mindenhol ott voltak. M�g egy viharos �lm�ny�nk volt az utols� nap Raipurban. Felkerekedt�nk p�ran: Ajeya, Aseem, Vanya, Vihan (Aseem fia) �s Aditi, Seema l�nya. Az �tic�l egy vid�mpark volt, valahol Raipur hat�r�ban. Valamikor az angolok telep�thett�k a gyerekeiknek, gy�ny�r� p�lmaf�k, sz�k�kutak, az eg�sz egy hatalmas park, amelyben kisvas�t, ringlispil, �s mindenf�le j�t�kok voltak elhelyezve. Mi voltunk az egyetlen l�togat�k, azt hiszem, eg�sz �vben nem t�l sokan l�togathatj�k. A j�t�kokat karbantartj�k, deh�t mindent megesz az id� vasfoga. Mi mindenbe bele�lt�nk, a gyerekekkel egy�tt, a v�g�n Vanya ruh�stul beleugrott a medenc�be is, ez�rt gyorsan haza kellett t�rni, ruh�t v�ltani. M�snap b�cs�ztunk. El�z� este kis�rtam magam, �gy azt�n nem f�ltem az utols� napt�l. A csal�dtagok k�r�nk gy�ltek, egyszer csak azt vettem �szre, hogy a k�r k�zep�re tuszkoltak, velem szemben �llt a nagymama. El� kellett l�pnem, � mondott valamit, a homlokomra festett egy jelet el�sz�r feh�r porral (tal�n rizsliszt volt), majd piros fest�kkel. Meghatottan hajoltam le a l�b�hoz, � mag�hoz �lelt �s s�tem�nyt �s p�nzt adott a kezembe. A csal�d �j tagja �tra indul az anya �ld�s�val. Ezut�n meg�ldotta a fi�t, az unok�it �s meny�t, aki a sz�ri sz�rny�t fej�re h�zva hajolt le any�sa l�b�hoz. Isten veled Raipur, ide m�g vissza kell j�nn�m....

Kolkata

Sok hossz� �ra vonatoz�s ut�n el�rt�nk Calcuttaba, az egykori f�v�rosba. Sangheeta m�sik h�ga �l itt f�rj�vel �s kisfi�val. Nagy szeretettel fogadtak benn�nket nagy �s modern, eur�pai st�lus� lak�telepi lak�sukban. Eur�pai f�rd�szoba, mos�g�p, a mi tisztelet�nkre el�z� nap beszerelt l�gkondicion�l�. Mellette a hagyom�nyos vend�gszeretet, a megszokott gyerekk�zpont�s�g. �gy fogadnak be, mintha mindig is ismertek volna: hisz te is a csal�d tagja vagy-hangzott el ism�t. Itt �nnepelt�k a sz�let�snapomat. Este bepr�sel�dt�nk az 5 szem�lyes csillog� aut�ba nyolcan, �s v�gigsuhantunk az esti Calcutt�n. A szok�sos forgatag, t�meg, utc�n k�sz�lt �telek illata. �let az utc�n, amikor m�r kicsit csillapul a h�s�g. Nyitva tart�, h�vogat� �zletek, ezerf�le gy�m�lcs, pihen�, terefer�l� emberek. Meg�llunk egy sz�les �t parkol�j�ban, majd bemegy�nk az �tterembe. A f�ldszinti �s emeleti r�sz tele van, de a tet�teraszon m�g van hely. T�lem k�rdezik, menj�nk-e m�shov�, de �n azonnal a tet�terasz mellett foglalok �ll�st. Kellemes, vir�gos kerthelyis�g egy �p�let tetej�n, a zaj csak messzir�l sz�r�dik oda, nincs meleg sem. Sok vend�g a boxokban vacsor�zik, gyerekek minden�tt. A vacsora kit�n�, f�szeres csirke, rizs, z�lds�gek, �sv�nyv�z. A csal�d ugyan�gy k�zzel eszik, mint mindig, �n itt k�rek ev�eszk�zt, amit azonnal hoznak. Ragyog� tiszta asztalok, ed�nyek, a falakon t�bb fel� mosd�kagyl�k. Alkoholt �s doh�nyt sehol nem l�tok. A pinc�rek udvariasak. A csal�d h�lgyei tiszteletemre a legszebb sz�rijukat vett�k fel. Nekem is akartak egyet adni, de �n �gy �reztem, ezt csak a hindu n�k viselhetik ilyen term�szetes b�jjal. Vacsora ut�n mindenkinek k�l�n t�lk�ban hoztak citromkarik�val illatos�tott k�zmos� vizet �s h�feh�r k�zt�rl�t. �n ugyan ev�eszk�zt haszn�ltam, elvileg nem j�rt, de j�l esett a meleg, illatos v�zben megmer�teni kezemet. Ezut�n kis ed�nyben magvakat hoztak, amelyet ropogtathattunk a csendes besz�lget�s k�zben. S�tem�ny�rt egy nagyon kedves kis cukr�szd�ba ment�nk, �s most az egyszer az indiai �dess�gek helyett egy igazi csokitorta szeletet v�lasztottam, ak�r Kaposv�ron is k�sz�thett�k volna, �zre, form�ra �ppolyan finom volt. �tban hazafel� egyszer csak meg�lltunk ( 11 �ra lehetett), Vanya kisz�llt �s kb. 20 perc m�lva j�tt vissza, kez�ben kis csomagokkal. Ez a pan, mondt�k, k�stold meg te is. Csak r�gni kell, nem lenyelni. Egy z�ld lev�lbe csavart csomagocska volt el�ttem. Kis darabot t�rtek el�sz�r, h�tha nem �zlik. K�l�n�s, �des �s m�gis friss �zt �reztem. Nem hasonl�that� semmihez, de �rthet�en sokan szeretik. Agyamba villant: ez a b�thel, amit a keleti utaz�k emlegetnek. St�lusos lez�r�sa volt egy nagyszer� est�nek.

K�li templom a Gangesz partj�n.

Az anyaistenn�nek sok arca van. Mint Parvati, � Siva feles�ge, mint Durga, � a gy�ny�r� �s vad harcias istenn�, �s mint a hal�l �s rombol�s megtestes�t�je, � K�li, a fekete f�ldanya. T�bbnyire �ri�sok fej�b�l k�sz�tett f�z�rrel dereka k�r�l jelenik meg az �br�zol�sokon. Hossz�, hull�mz� haja van, �s hossz� nyakl�nca �ri�sok kopony�j�b�l. Mint Siv�nak, neki is van l�ngol� harmadik szeme a homlok�n. �ltal�ban n�gy karral �br�zolj�k, egyikben fegyvert tart, a m�sikban egy �ri�s fej�t. K�t �res kez�t felemeli, meg�ldva az �t im�d�kat. Tigrisb�rrel van bor�tva, �s hossz� nyelve v�rre szomjasan ny�lik ki sz�j�b�l. Im�d�i sz�m�ra � az isteni �s szeret� anya, aki a haland�s�g val�s�g�t t�rja fel el�tt�k. K�li �br�zol�sait mindenfel� l�ttam Indi�ban. Azt mondt�k a Kali jugban vagyunk, K�li korszak�ban, ez�rt van � a k�zpontban. A vil�gkorszakok k�z�l ez a negyedik, a dekadencia kora... K�pek, szobrok a boltokban, otthonokban, m�g a taxikban is. Az � templom�t l�togattuk meg Calcuttaban. T�bb h�feh�r fal�, piros cser�ptetej� templomb�l �ll� egy�ttes ez a h�res zar�ndokhely: Dakhineshwara. 300 �ves �p�letek, nagy udvar, ahov� csak levetett cip�vel szabad bel�pni. Egy nagy, d�szes csarnokban lehet pihenni, besz�lgetni, oszlopok tartj�k a tet�t, szell�s �s v�d a h�s�gt�l. Szerencs�re nem a zar�ndoklat idej�ben vagyunk itt, mert akkor ezrek �s ezrek j�nnek. Kis vir�gszirmokkal �s s�tem�nnyel t�lt�tt kos�rk�kat vesz�nk, amelyeket a f��p�let papj�nak kell odaadni. � meg�ldja �s visszaadja. �gy l�tom, f�leg n�k t�rik magukat, hogy bejussanak, de a templomb�l nem l�tunk semmit, csak az ajt�ig szabad menni. A K�li templomokkal szemben �llnak a Siva szent�lyek, ink�bb kis k�poln�k, egy sorban. Egyforma kis �p�letek, mindegyik�k k�zep�n a lingam, amelynek form�j�ban im�dj�k Siv�t, mint a term�kenys�g megtestes�t�j�t. (Ne feledj�k, � K�li szel�d form�j�nak, Parvatinak f�rje). Itt is sokan vannak. Kisl�nyok, asszonyok im�dkoznak minden k�poln�n�l. Felt�telezhet�en term�kenys�get k�rnek, csal�di boldogs�got, a kisl�nyoknak j� h�zass�got �s gyermek�ld�st. A t�meget kiker�lve kijutok a Gangeszhez. Nem v�letlen, hogy szentnek tartj�k. Gy�ny�r�, sz�les, nyugodt foly�, csillog a nap sugaraiban. Partj�n itt csend �s b�ke. A templom egy�ttes kapuj�n k�v�l nagy v�s�r. Az indiai k�zm�vess�g minden remeke itt fill�rek�rt megkaphat�. Milyen k�r, hogy nem tudok mindent elvinni, f�j a sz�vem a ker�mi�k�rt, r�zed�nyek�rt, fafarag�sok�rt. �gy d�nt�nk, hogy ink�bb vesz�nk egy j�gkr�met �s valami harapnival�t. Azt�n b�m�szkodunk tov�bb. Egy hatalmas fa �gai k�z�tt majmok idom�tj�k az embereket. Aki r�p�val k�zeledik fel�j�k, annak m�lt�ztatnak a k�zel�be j�nni �s elfogadni az �lelmet. Ha m�r elunj�k a zaklat�st, fellend�lnek egy magasabb �gra �s a h�tukat ford�tj�k a h�dol�k (f�leg gyerekek) fel�. Egy ember mong�zt �s k�gy�t hozott. �k alapj�ban ellens�gek, de ezek ketten ismerik egym�st, s v�ge hossza nincs a magyar�zatnak, �s a mutatv�nyoknak. F�radt vagyok, melegem van, egy fa �rny�k�ba �l�k, mig a t�bbiek n�zel�dnek. Nemsok�ra �jra �sszegy�lekez�nk �s lemegy�nk a Gangeszhez. Itt lapos cs�nakba sz�llunk, ahol a cs�nak fenek�re lehet le�lni, kb. �tvenen f�r�nk be. �n vagyok az egyetlen k�lf�ldi. Miel�tt besz�llunk, megmer�tj�k az �vegemet a szent v�zb�l... az�ta siker�lt �ps�gben hazahozni �s a r�gi r�zed�nyek �s az ugyancsak a v�s�rb�l hozott z�ld cser�pkancs� mellett eml�keztet erre a kir�ndul�sra. A Gangesz sz�ke...nem csak a r�s�t� nap aranyozza be, hanem a hordal�k okozza a sz�nt, �gy mint a mi Tisz�nkn�l.K�l�n�s �rz�s ez, amikor beteljes�l, amire �vtizedek �ta v�runk, a kezemet megmeritem a langyos vizben,ez h�t a Gangesz... A kis cs�nakon az emberek besz�lgetnek, locsolj�k egym�st a v�zzel, nevetg�lnek. M�sok is t�ltenek meg �vegeket. A cs�nakb�l l�tjuk, hogy a parton sokfel� f�rdenek a Gangeszban. Hossz� l�pcs�sorok vezetnek a v�zbe, az emberek ruh�st�l mer�lnek meg. �gy hiszik, megtisztulnak. A m�sik parton kisz�llunk �s n�mi gyalogl�s ut�n el�r�nk egy �p�lethez. Neve Belur Math. Swami Vivekananda , a h�res gondolkod� �p�ttette 1911-ben. Ez a tud�s otthona, sajnos z�rva volt, csak kicsit pihenhett�nk a mellette lev� kertben. Az �ton k�kuszdi�t �rulnak. Lev�gj�k a tetej�t �s beledugnak egy sz�v�sz�lat. Igy�l, mondt�k �s �n valami �deset v�rtam, visszagondolva a k�kusz �z�re. Meleg volt �s fanyar, �gy azt�n hamar tov�bbadtam. De k�s�bb, amikor tudtam, mit v�rjak, t�bbsz�r is ittam k�kuszvizet, nagyon vitamind�s �s elveszi a szomj�s�got. Kimer�lten, de �lm�nyekkel tele �rt�nk haza k�s� d�lut�n.

Digha - a Beng�li �b�l gy�ngyszeme

Reggel indultunk Calcuttab�l busszal a tengerhez, ami itt a Beng�li �bl�t jelenti. 3 �r�s utaz�s k�vetkezett. Bar�taim restellkedtek, hogy nem �rt�k el a luxusbuszt, amivel rendszerint a turist�k mennek. A taxisok nem tudt�k, honnan indul, �s egy m�sik buszp�lyaudvarra vittek. Szerintem az a csoda, hogy m�sodszorra megtal�ltuk a helyes buszp�lyaudvart ebben a 15 milli�s v�rosban. De �n nem b�ntam, hogy ezzel a busszal ment�nk. Nyitott volt, j�rta a leveg�, k�nyelmes is volt, �gy nem panaszkodtam. A k�z�ns�g pedig igaz�n fest�i: sokf�le sz�nes sz�ri, sokf�le arc �s besz�d. Itt m�r beng�liul besz�lnek, amit persze �pp�gy nem �rtek, mint a hindit, de nagyon tetszik. Meg�rkez�nk Dighaba, az es� zuhog, �gy Ajeya egyed�l indul sz�ll�st keresni, m�g mi a buszmeg�ll� b�f�j�ben esz�nk valamit. �n az�rt �vatos t�r�ra indulok a b�f� k�rny�k�n. A terem v�g�b�l j� l�tni a konyh�t, ahol hatalmas kemenc�hez hasonl� �p�tm�nyben nagy kond�rban f�zik a rizst, mellette ny�lt t�z�n k�sz�lnek a h�sok, z�lds�gek. T�bb ezer �ve bev�lt m�dszerek, receptek, m�g mindig ugyan�gy k�sz�tve, �s �ppolyan finomak. Arra gondoltam, hogy n�lunk is "kemenc�ben s�lt" r�tessel, h�sokkal cs�b�tjuk a turist�kat... Riksa �ll el�, besz�llunk �s elindulunk a sz�ll� fel�. A v�roska kicsi, de a tengerparton lakunk egy nagyon sz�p, modern sz�llod�ban, nagy szob�k, tv, tisztas�g, k�nyelem. �s el�tt�nk a tenger....A sz�lloda parkj�ban p�lmaf�k �s vir�gok. A szob�b�l a kil�t�s le�rhatatlan: p�lmaf�k keret�ben a tenger magasra csap� hull�mai, ahogy nagy zajjal csap�dnak a parti szikl�khoz. Az es� csak szit�l, �gy kimer�szked�nk egy s�t�ra. A part szikl�s, mellette s�t�ny, ami egy kis v�s�rhoz vezet. Itt is sokf�le k�zm�ves cikk, gyors�telek, indiai m�dra. Persze a k�la, a fanta �s a hamburger itt is jelen van, de mi ink�bb a helyi fast foodot v�lasztjuk: chapatee megt�ltve z�lds�gekkel, h�ssal, igaz�n finom. M�snap a strandra megy�nk, az es� ugyan szemerk�l, de nagyon meleg van, �gy nem t�r�d�nk az es�vel. A strand egy nagy erd� t�v�ben van, homokos lap�ly, n�h�ny k�kuszdi��rus vigy�z a holminkra, ha megk�rj�k �ket. Ap�ly van. A tenger sima �s rendk�v�l sek�ly, sok�ig be lehet gyalogolni. Kicsit a Balaton d�li partj�ra eml�keztet, a gyerekek pancsolnak, belehevernek, feln�ttek j�tszanak a hull�mokkal. Mindenki ruh�ban, itt a f�rd�ruh�t nem ismerik. A hull�mok nagyok, de szel�dek, az eg�sz tenger sz�rke a felette l�g� es�felh�ket t�kr�zve. N�mi b�ztat�sra �n is belemegyek, l�bam alatt finom f�veny, sok�ig gyalogolok, �s m�g mindig csak der�kig �r a meleg v�z. N�h�ny �ra m�lva visszamegy�nk a sz�ll�ba, megeb�del�nk, d�lut�n �jra f�rd�s. Estefel� megj�n a dag�ly, a strand eln�ptelenedik. A parti s�t�nyt �p�tik, sz�p�tik, mellette csinos �j �p�letek, p�r �v �s �gy fog kin�zni, mint a Costa Brava.... Visszat�r�nk Calcuttaba, imm�r a luxusbusszal. Rizsf�ldek, p�lmaligetek, egy nagy foly�....sz�p a t�j. Calcutta m�r ismer�sk�nt v�r. Az erk�lyen galambhoz hasonl�an szel�d, de m�sf�le form�j� madarak v�rj�k a morzs�t. M�snap reggel 5-kor indulunk az �llom�sra: isten veled Kolkata, k�sz�n�k mindent.

A B�ke Hajl�ka

Reggel 5-kor indulunk egy �jabb �tic�l fel�. Bolpurig visz a vonat, onnan riksa visz Santiniketanba. Ez volt az a hely, amir�l r�g�ta �lmodtam. Baktay Ervin �s Germanus Gyula nyomaiban j�rok. Rabindranath Tagore, India nagy fia s�t�lt birtok�n, �s le�lt pihenni a f�k t�v�ben. Ekkor hat�rozta el, hogy iskol�t l�tes�t, ahol a term�szettel �sszhangban, szabadban folynak majd az �r�k, a r�gi indiai hagyom�nyok szerint. A neve Santiniketan, B�ke Hajl�ka lesz. A tervb�l val�s�g lett, az iskola fel�p�lt. Tan�rok �s di�kok versengtek, hogy itt �lhessenek. K�l�n�sen nagy megtiszteltet�s r�nk, magyarokra n�zve, hogy Germanus Gyul�t, a magyar professzort is felk�rt�k, hogy itt tan�tson 3 �vig, a 30-as �vekben. El�tte Baktay Ervin m�r j�rt itt, tal�lkozott Tagoreval, nagy tisztelettel �r tal�lkoz�sukr�l indiai �tik�nyv�ben. Germanus Gyula itt t�lt�tt �veir�l feles�ge �rt k�nyvet, le�rva az egyetemet, az �letk�r�lm�nyeket, besz�molva a mindennapokr�l �s kir�ndul�sokr�l, �nnepekr�l �s mindezek h�tter�ben kibontakozik India szabads�gharca, Gandhi er�fesz�t�sei �s ennek hat�sa az egyetem �let�re. R�szletesen �r az egyetem alap�t�j�r�l, Tagorer�l, az � sz�nes �s tekint�ly parancsol� egy�nis�g�r�l. Most itt vagyok, a m�g mindig m�k�d� egyetem ma is tartja a hagyom�nyokat. Alacsony, a term�szetbe bes�mul� �p�letek, szabadt�ri tantermek, ny�zsg� �let mindenfel�. L�tjuk a kis h�zakat, melyeknek valamelyik�ben Germanus Gyula lakott, Tagore otthon�t. Di�kok sereglenek, a kis sz�npadon t�ncot pr�b�lnak a kicsik, a nagyobbak sz�nes egyenruh�kban besz�lgetnek, k�l�n a fi�k �s k�l�n a l�nyok. A m�zeum el�tt elveszik t�sk�nkat, f�nyk�pez�g�p�nket, biztons�gi vizsg�laton es�nk �t. A m�zeumban Tagore eml�kek: f�nyk�pek �s t�rgyak. Itt van a Nobel dij, �s m�s nagy nemzetk�zi kit�ntet�sek. Nagy tabl�kon Tagore �let�nek jelenetei: a k�lt�, �r�, szabads�gharcos, a dr�ma�r� �s iskolaalap�t�.... egy-egy tabl�, s azon t�n�d�m, hogyan f�rt mindez egy ember �let�be. Nemcsak az irodalom �s m�v�szet ter�let�n alkotott nagyot. �rdekelte a mez�gazdas�g, megalap�totta Sriniketant, ahol mez�gazdas�gi mintatelepet hozott l�tre. Egy tabl�n felfedezem Magyarorsz�got is: Tagore a Balatonf�redi Sz�vszanat�riumban t�lt�tt n�mi id�t, k�s�bb is szeretettel eml�kezett meg err�l. A szem�lyes t�rgyak, saj�t tervez�s� kaft�n, k�l�nleges cip�k, a vil�g minden t�j�r�l kapott aj�nd�kok meghat� k�zels�gben hozz�k ezt a nagy embert. S nekem Sz�ch�nyi j�r az eszemben.... A m�zeum megtekint�se ut�n a k�nyvt�rat n�zz�k meg. Kicsit k�ny�r�gni kell, mert a k�nyvt�ros szerint nem vagyunk helybeliek, sem itt tanul�k vagy tan�t�k, ez nem k�zk�nyvt�r. De Ajeya nem adja fel, elmondja, hogy egy magyar h�lgy csak az�rt j�tt ide, hogy ezt a k�nyvt�rat l�ssa, ne legyen m�r ilyen k�sz�v�. Legal�bbis azt hiszem, ez lehet a besz�lget�s l�nyege, a szigor� k�nyvt�ros megenyh�l, s miut�n t�sk�inkat letett�k, bel�phet�nk a k�nyvt�r olvas�term�be. Ez persze csak egy r�sze a k�nyvt�r anyag�nak, a t�bbi m�s helyis�gekben van. de nekem ez is kincsesb�nya. Rendk�v�l egyszer� berendez�s, kopott asztalok �s r�gi polcok... igazi k�nyvt�ri leveg�, sok olvas�, akik kiv�ncsian pillantanak fel olvasm�nyukb�l a rendzavar�kra. De azt�n �n is k�nyvet fogok a kezembe �s egy t�voli sarokba elh�z�dok. Ne l�ss�k, milyen meghatott vagyok. India k�pben �s �r�sban, indiai, angol, n�met, francia �s m�g ki tudja milyen nemzetis�g� szerz�kt�l. Kult�ra, m�v�szet, t�rt�nelem, vall�s, n�pi hagyom�nyok, nyelvek....nyelvek amelyeket el sem tudok olvasni. Bet�k, amelyek t�bb ezer �ve hordozz�k a tud�st. Sz�p form�j� �r�s, maga is m�alkot�s. A k�nyvt�r m�sik r�sz�ben Indi�n k�v�li t�m�j� k�nyvek: �sszefoglal� m�vek Eur�p�r�l �s Amerik�r�l, a kereszt�nys�gr�l, eur�pai filoz�fusok �s b�lcsel�k, a nyelvek kavalk�dja mindenhol. Elgondolkodom, hogy a mi k�nyvt�rainkban az eur�pai -amerikai irodalmon k�v�l mit l�thatunk, olvashatunk m�s kontinensekr�l, mi seg�t meg�rteni azt, hogy a vil�g nagy, soksz�n� �s a tud�shoz, a m�velts�ghez, boldogs�ghoz sok �t vezet. A k�nyvt�r lassan bez�r �s nek�nk el kell menn�nk. Neh�z sz�vvel hagyom ott a k�zbe sem vett kincseket. Azt hiszem, ha v�laszthatn�k, hogy egy �kszerboltban vagy ebben a k�nyvt�rban t�lthetn�k n�h�ny �r�t, a v�lasz nem k�rd�ses...Ezek a kincsek nem avulnak, nem kopnak, az �vsz�zadok m�l�s�val egyre �rt�kesebbek. Az �llom�son n�h�ny �r�n �t v�rnunk kell a vonat indul�s�ra. Besz�lget�s�nk st�lszer�en k�nyvek k�r�l forog. Vend�gl�t�im teljesen otthon vannak az eur�pai irodalomban, Victor Hugo, Tolsztoj �s Dickens �r�sait j�l ismerik. Mikor fogok �n ak�r t�red�knyit is ismerni a hindi vagy beng�li irodalom gy�ngyszemeib�l...?

Istenek �s emberek

A hinduizmus sokistenhit. Mondjuk �ltal�ban. Amikor tal�lkoztam bar�taimmal �s ez a t�ma felmer�lt, azt mondt�k: az isten egy... K�rtem , mondj�k el akkor, mi is az igazs�g. Az isten egy, a sok sz�z isten ennek az egynek a megnyilv�nul�sa, k�l�nb�z� arca. M�g egy embernek is sokf�le arca van, h�t akkor a vil�gnak m�g sokkal t�bb. A g�r�g�kre gondoltam: nekik is volt minden esem�nyre, minden alkalomra m�s isten�k. A hinduk tisztelnek minden istent, de �ltal�ban v�lasztanak egyet, aki valami�rt k�zelebb �ll hozz�juk, s �t im�dj�k jobban, nem hanyagolva el a t�bbieket sem. T�le k�rnek seg�ts�get, � a t�maszuk �s k�s�r�j�k mindennapjaikban. A vall�s �t-meg �tsz�vi a mindennapokat. Nem nagy szavakban, hanem tettekben �s bels� utakon. Az istenek antropomorfok...el�sz�r is az�rt, mert v�laszthatok egyet, aki az eny�m. M�sodszor pedig az�rt, mert �k testes�tik meg az emberi �let sokarc�s�g�t. N�zz�k csak az �n v�lasztott kedvencemet. � Gan�sha, a tud�s istene. Mi�rt is �t v�lasztottam? Mindig is szerettem az elef�ntokat. Gyermeki �rtatlans�g� szem�k, hatalmas test�k, mulats�gos orm�nyuk valami furcsa, �si id�kb�l ittmaradt l�nyeket id�znek. �s minden nagys�guk ellen�re rendk�v�l esend�ek, er�sen vesz�lyeztetettek. Hogyan is lett Gan�sha elef�ntfej�? A legenda szerint � Parvati fia. Shiva �vek �ta messze j�rt �s Parvati unatkozni kezdett. Elhat�rozta, hogy anyagb�l form�l egy bab�t, kivel j�tszhat. A gyermek hamar fejl�d�tt, besz�lt, igazi isteni gyermek volt. Amikor anyja f�r�dni ment, meghagyta fi�nak, ne engedje, hogy b�rki megzavarja. Ekkor �rkezett Shiva haza, s mivel Ganesha nem ismerte �t, nem engedte, hogy Shiva a t�hoz menjen. Shiva haragra gerjedt, meg�lte a fi�t, lev�gta a fej�t. Persze azonnal megb�nta, k�l�n�sen, amikor Parvati visszat�rt �s nagyon megharagudott f�rj�re. Megparancsolta, hogy szerezzen neki fejet �s azonnal t�massza fel. Shiva szolg�i v�gigj�rt�k az erd�t, hogy szerezzenek valakit, akinek a fej�t felhaszn�lhatn�k. De minden kis �llat szorosan az anyj�hoz b�jva aludt. V�g�l tal�ltak egy kiselef�ntot, aki anyj�t�l kicsit t�volabb aludt, s ennek fej�t elvitt�k Shiv�nak. � fejet a fia nyak�ra helyezte �s a gyereket felt�masztotta....Parvati boldog volt, Ez a t�rt�net nagyon emberi. A szeretet �s indulatok, a megb�n�s �s j�v�t�tel, f�rj �s feles�g vit�ja, mind nagyon j�l elk�pzelhet�. Gan�sha nagyon n�pszer� isten. � a tud�s istene, az istenek irnoka. Ha egy �r� �j k�nyvbe kezd, hozz� foh�szkodik seg�ts�g�rt. Test�nek k�l�nb�z� r�szei szimboliz�lnak sok fontos dolgot. Csak n�h�ny ezek k�z�l: A nagy fej a nagy gondolkod�st jelenti. A kis szemek a koncentr�ci�t. A nagy f�l azt, hogy t�bbet hall. Kis sz�ja azt jelenti, hogy keveset kell besz�lni. Nagy hasa azt, hogy meg kell em�szteni a j� �s rossz dolgokat egyar�nt. Egyik kez�ben b�rdot tart, ezzel elv�gja a k�t�d�seket. M�sik kez�ben k�telet tart, amellyel k�zelebb h�z a legfels� c�lhoz. Harmadik kez�t �ld�sra emeli, ezzel meg�ldja �s v�delmezi a legfels� igazs�ghoz vezet� utat. Legt�bb istenhez tartozik egy �llat. Az �v� egy eg�r, amely a v�gyakat jelenti, amelyeket er�sen kontroll alatt kell tartani. Sok - sok t�rt�net sz�l r�la, nagy �nnepet tartanak tisztelet�re, teh�t nemcsak �n szeretem... Az istenekr�l nagyon sokat tudtam meg a raipuri M�zeumban. Itt �riznek sok anyagot a sirpuri �si lel�helyr�l. Itt l�ttam Shiva megtestes�l�seit, s hallottam r�la t�rt�neteket is. Az egyik legszebb arr�l sz�l, mi�rt is k�k Siva torka. Visnu tan�cs�t k�vetve az istenek ki akart�k k�p�lni az �gi tejtengert, hogy megszerezz�k a halhatatlans�g nekt�rj�t. K�p�l�k�t�lnek aVaszukit, az isteni k�gy�t haszn�lt�k. Az istenek 100 �vig k�p�lt�k a tengert. Az els� aj�nd�k az �gi Tejtengerb�l Laksmi istenn� volt, aki egy a habokon ring� l�tusz vir�gj�b�l emelkedett ki, majd az isteni teh�n, Szurabbi, amelynek fia Nandi, a h�feh�r bika Siva �lland� t�rsa lett. A k�vetkez� aj�nd�k volt a n�vekv� Hold, amelyet Siva gyorsan kiemelt a habokb�l �s a homlok�ra illesztett. Hirtelen nagyon er�s m�reg kezdett �mleni a k�gy� 1000 sz�j�b�l, minden �l�t fenyegetve. Visnu k�r�s�re Siva lenyelte a m�rget, mintha az volna a halhatatlans�g nekt�rja, �s megmentette a kipusztul�st�l az �l�l�nyeket. A k�gy�m�reg nem �rtott Siv�nak, de tork�t k�kre festette. Az �ldozatk�szs�g, m�sok megment�se, ak�r �nmagunk elpuszt�t�s�nak �r�n is, �lland� mot�vuma a t�rt�neteknek. A Visnur�l �s a t�bbi istenekr�l is sok t�rt�net sz�l, az emberek mindennapi �let�nek kisebb-nagyobb f�lelmeit, f�jdalmait kozmikus m�ret�ekk� emelve. Ezzel tan�tva az embereket, hogyan is lehet az �letet sz�pp� tenni: szeretet, �nfel�ldoz�s, er�s csal�di k�tel�kek, amelyek minden bajon �tseg�tenek. K�t fontos, gyakran visszat�r� fogalom �jra �s �jra visszat�rt besz�lget�seinkben �s a mitol�gia vagy ak�r a n�pmes�k t�rt�neteiben. Az els� a term�szet tisztelete annak minden megnyilv�nul�s�ban. Szent a foly�, a t�, az erd�, a fa, vel�nk egyenrang� minden �l�l�ny, legyen az a legkisebb hangya vagy az oroszl�n. Az erk�ly fal�n fut� gy�k, a f�ld�n ugr�l� sz�cske, az �ttesten lehevered� szent tehenek. Az embernek a harm�ni�t kell keresni vel�k, nem vagyunk t�bbek, nagyobbak n�luk. Tanulni kell a viselked�s�kb�l (sok n�pmes�ben az �llatok megfigyel�se vezette r� az embereket bizonyos gy�gyszerek vagy �lelmiszerek, �p�t�si m�dok kital�l�s�ra.) A m�sik nagyon fontos gondolat: ne �t�lkezz... Ez valahol egybecseng a Bibli�val: Ne �t�lj, hogy ne �t�ltess.... Sok �t van, ami az igazs�ghoz vezet, �s mind j� lehet. Mindenkinek a saj�t �tj�t kell k�vetnie. Ez�rt van az a hihetetlen tolerancia, amelyben egy�tt �l a vil�g minden vall�sa. Hindu bar�taim �ppoly j�l ismert�k �s tisztelt�k az iszl�m, mint a kereszt�nys�g szent k�nyveit, f� tan�t�sait. Ha Indi�r�l esik sz�, azonnal az egzotikumra gondolunk... mes�s KELET. Igaz, val�ban mes�s. De nem nevezn�m egzotikusnak. Nagyon is emberi. Nagylelk�s�g �s vend�gszeretet, vall�s �s mindennapi �let, f�jdalmak �s �r�m�k egyform�k a vil�gon mindenhol. Aki benne �l, annak az �r�k ny�r term�szetes, s a telet az jelenti, hogy nem kell a ventill�tort j�ratni. �s m�gis var�zslatos, �ppen, mert annyira emberi. Lehet tanulni bel�le, mert innen fakadt minden tud�s valaha. �s mig a bel�le t�pl�lkoz� birodalmak sorban �sszeomlottak, India �l, fiatal �s fejl�dik. Valami var�zslatnak kell itt lenni. Tal�n ha legk�zelebb visszamegyek, ehhez a titokhoz is k�zelebb ker�lhetek.

Nyelv �s kult�ra, t�rt�nelem

Ha azt mondom, a legt�bb magyar tud hindi�l, bizony�ra nem t�nik hihet�nek. Pedig mindannyian ismerj�k Hathit, az Elef�ntot, Bagir�t, a fekete P�rducot, Sir Khant, a tigrist, Balut, a Medv�t, K�t, a K�gy�t �s persze Mauglit, a B�k�t...h�t igen a dzsungel k�nyv�ben a nevek hindi�l vannak. Aranya , a k�t �ves kisl�ny nagyot n�zett, amikor odahozta a kismack�j�t �s azt mondta r�: Balu, a t�bbieket m�r tudtam. Figyeltem, ahogy a nyelveket v�ltogatva besz�lgettek, vagy ak�r az angol sz�vegbe hindi szavakat sz�ttek. Valamikor n�h�ny �vtizeddel ezel�tt volt itt Magyarorsz�gon egy nagy vita, hogyan is kell kimondani a nagy vall�salap�t�, Buddha nev�t. Volt egy n�zet, amely szerint a h n�ma, nem kell ejteni. Most er�sen figyeltem a kiejt�st, �s bebizonyosodott, hogy Buddha, Gandhi, Nehru nev�ben a h nagyon er�sen ki van ejtve. S�t, az orsz�g eredeti neve, Bharat is �gy, kem�ny h-val van kiejtve. Egy�bk�nt t�bb hasonl�s�got is megfigyeltem a magyar �s hindi szavak k�z�tt, an�lk�l, hogy ebb�l messzemen� k�vetkeztet�st vonn�k le. Pl. a kutya hindi�l kuta, s a foly� nev�t m�r eml�tettem: Tiszta. A k�lt�szet, irodalom sok kedves �r�t szerzett. Az egyik sz�p eml�k, amikor Ajeya J�zsef Attila verseib�l olvasott fel, k�s�bb pedig. Az ember trag�di�j�b�l olvastunk r�szleteket, s a csal�d nagyon �lvezte. A k�t kult�ra tal�lkozott �s �r�met okozott. Az�ta is ig�nylik az �jabb meg �jabb inform�ci�kat, mes�ket, legend�kat, s ahogy �rom, �n is m�s sz�nben l�tom az ismert mot�vumokat. Hasonl�s�gok: Magyarorsz�got k�l�nb�z� nyelveken Hungary-nak, Hungria-nak, Hongrie-nek �s m�s hasonl�, a hun n�pn�vb�l levezetett sz�val nevezik. Indi�nak is a k�lf�ldiek adt�k ezt a nevet. Amikor az arabok �s a perzs�k Indi�ba j�ttek, �tkeltek egy foly�n, melynek neve Szindhu ( magyarul az Indus)Ennek f�lrehall�s�val az itt lak�kat hindunak nevezt�k. Innen sz�rmazik az India n�v. De az orsz�gnak eredeti neve Bharat, de hivj�k m�g Hindusztannak �s Aryawartanak. A z�szl� narancssz�n�-feh�r-z�ld , a magyar piros -feh�r -z�ldh�z k�s�rtetiesen hasonl�t. Az indiai irodalom �s kult�ra olyan gazdag �s sokr�t�, hogy k�teteket t�lt�ttek meg leir�s�val. A mi Baktay Ervin�nk vagy Germanus Gyul�nk is tett hozz�, a magyar k�z�ns�ggel megismertetve �s saj�t �lm�nyeikkel szinesitve �s k�zel hozva Indi�t. Sok t�rt�netet. nevet, esem�nyt hallok, illetve a levelez� t�rsak segits�g�vel ismerkedem a m�lttal. Itt egy lev�l Aseemt�l, ahogyan bemutatja haz�ja m�ltj�t: 'Az indiai t�rt�nelem k�l�nb�z� szakaszokb�l �ll. Az �ltalam legjobban ismert id� a v�dikus korszak. Az az id�, amikor az embereket a spiritu�lis dolgok vonzott�k. De a Mahabharata korszaka m�g t�n rosszabb volt, mi a mai kor. Az erk�lcsi �rt�kek eltorzultak, sok nagyon �nz� figura is szerepel a Mahabharataban. Ez�rt kellett Krisna �rnak lesz�llni a f�ldre, hogy megmentse az er�nyt. Voltak id�k, mikor az �llat�ldozatok oly gyakoriak voltak, hogy az emberek kegyetlenn� v�ltak a vall�s nev�ben. Buddha �rnak kellett j�nnie, hogy megmentse az erk�lcsi �rt�keket., hogy megmentse mag�t a vall�st. Voltak id�k, amikor a n�ket elnyomt�k, �s �gy kezelt�k, mint lelketlen tulajdont. Gyakoriak voltak a gyermekh�zass�gok. A l�nyoknak nem engedt�k meg a m�vel�d�st. Az �zvegynek meg kellett halnia ugyanazon a m�gly�n, melyet halott f�rj�t hamvasztott�k el, �s ezt nagyszer� tettnek tartott�k. Volt, amikor a feles�g csak tizen�ves volt, a f�rj pedig �tvenes s�t hatvanas �veiben j�rt. Raja ram Mohan Raj, Ishwar Chand Vidyasagar j� munk�t v�geztek ezen a ter�leten. Voltak id�k, amikor a f�ldesurak a szeg�ny m�veletlen n�pet a falvakban annyira lenyomt�k, hogy �pp csak a puszta �let�ket tarthatt�k meg. Eg�sz �let�kben dolgoztak, hogy visszafizess�k a f�ldes�rnak a nagyapjuk ad�s�g�t. Azt�n j�ttek a mogulok, az angolok, bizonyos r�szeken a franci�k, a portug�lok �s India a f�ggetlens�g�rt harcolt. A mogulok k�l�nb�ztek az eur�paiakt�l. T�bbnyire elfogadt�k, hogy India a haz�juk. De az indiai Rajput kir�lyok mint Maharanapratap, Chhatrapati Shivaji folytatt�k harcukat jogaik�rt. A f�ggetlens�gi harcban sokan �ldozatul estek. Bhagat Singh, Laxmibai Maharani mind�ssze 18 �ves volt, Jhansi kir�lyn�je, akit az angolok b�mulattal n�ztek, amint harcolt, elesett a k�zdelemben. Mahatma Gandhi a er�szakmentess�g elv�be vetett hit�vel k�pes volt egyesiteni az orsz�got , �s a brit uralom elllen saj�t m�dj�n harcolt. Ilyen India t�rt�nete, �s minden peri�dusban voltak gondolkod�k, ir�k, k�lt�k, szerzetesek, akik minden�ket odaadt�k, hogy el�rj�k a v�ltoz�st, hogy elnyerj�k a szabads�got.' Eddig tart Aseem levele. Nem t�rt�nelemk�nyv, hanem ennek a szubjektiv utaz�snak a r�sze.

Az �t v�ge

V�g�re �rt�nk egy utaz�snak.

Ez az �n szem�lyes utam volt, t�rben, id�ben �s l�lekben. �tfogott t�bb ezer kilom�tert, t�bb �r�s id�eltol�d�st, t�bb ezer �vet. Ennek �lm�nyei szeretn�m megosztani az �rdekl�d�kkel. Term�szetesen nem oszthat� meg minden. P�ld�ul az az �rz�s, amikor a h�zban m�r mindenki aludt �s �n kinn �ltem az erk�lyen, k�r�l�ttem hatalmas hegyek, melyeknek m�g a k�rvonalai sem l�tszottak a s�t�tben, s zuhogott az es�. A h�res monszun, amely nagy k�rokat okoz, amikor �rkezik �s m�g nagyobbakat, ha nem. Ott �s akkor nekem mes�lt szel�den �s altat�n. Azt sem lehet elmondani, milyen volt, amikor a csal�d 17 �ves, rendk�v�l visszah�z�d�, sz�tlan fia bej�tt hozz�m, le�lt a szoba sark�ba, d�dolni kezdett, majd �nekelt egy dalt hindi�l. Ut�na egy percig m�g �lt, �s kiment. Ezek a percek felbecs�lhetetlenek. Nem mindenki �rtette, mi�rt megyek Indi�ba. Egy amerikai ismer�s�m mondta, hogy � hosszabb id�t t�lt�tt ott �s le akart besz�lni az �tr�l. Amikor visszat�rtem �s le�rtam neki �lm�nyeimet, azt mondta, ez nem az az India, amit � l�tott. Dolgozott ott egy ideig, nem l�tta a sz�ps�geket, de most �gy d�nt�tt, hogy a k�vetkez� vak�ci�j�t ott fogja t�lteni, m�s szemmel n�zve a dolgokat. Indiai bar�taim azt mondt�k, csak a j�t akarom l�tni. Lehet, hogy �gy volt, de lehet, hogy ez val�ban ilyen sz�p volt. Term�szetesen, aki m�skor megy, m�s csal�dhoz, esetleg csoporttal vagy dolgozni, tanulni, m�st fog tapasztalni. India hatalmas, �si �s m�gis nagyon fiatal orsz�g. Tele lelkesed�ssel, tud�sv�ggyal, szeretettel. �rzi hagyom�nyait �s a modern technol�gia �lvonal�ban van. De a legfontosabb, amit kaptam, az a szeretet, ami minden ir�nyb�l k�r�lvett, �s amit ezzel a kis k�nyvvel szeretn�k megk�sz�nni. �s abban is biztos vagyok, hogy ide m�g vissza kell j�nn�m.